With my eyes

Újabb nap, újabb ingerek. Még mindig vannak üresjárataim, úgyhogy ma azon leszek, hogy akkor is értelmesen lefoglaljam magam. Este megnézem a Hajnalhasadás első részét. Imádom az Alkonyat filmeket. El kellene kezdenem egy új regényt. Pár napja elkezdtem nézni az Éden Hotel című műsort. Jó szórakozás, kikapcsol. Oravecz Nóra azt írja, nem léphetünk új életbe addig, amíg az előzőt le nem zártuk. Én lezártam a múltat. Vége a feleslegesen panaszkodós korszakomnak. Minden rendben, én alakítom az életem, és csak a jóra koncentrálok. Semmi sem ronthatja el a jókedvem. Szeretek hajnalban kelni, kávézni, írni. Nem véletlen, hogy iskolába délelőtt jártunk. A délelőttöt érdemes értelmes elfoglaltsággal tölteni. Én neki fogok kezdeni egy regénynek. Ha úgy látom, hogy jó, akkor megosztom veletek is!

Kisregényem: https://www.dropbox.com/s/4b3xjchjojkrg2w/Anna.docx?dl=0

Olvassátok sok szeretettel! 🙂

Napok óta jó a hangulatom. Nem változott semmi, csak a hozzáállásom. A jót keresem mindenben, és találok is belőle bőven. Mosolygós lány szeretnék lenni, nem pedig olyan valaki, aki kényszeredetten széthúzza az ajkait. A belső békémet már megtaláltam, nekem ebből inkább ki kellene lépnem. Nem szabad csak magammal foglalkozni. Ki kell lépnem a komfortzónámból. Ma már szépnek látom az életet az összes nehézségével együtt. A családomra mindig támaszkodhatok, így igazán nagy baj nem érhet. Szerencsés vagyok, mert van, akinek nincs testvére, vagy felnőttkorukban sem értik meg egymást. Nekem nagyszerű nővérem van, naponta többször beszélünk telefonon. Eddig elkövettem azt a hibát, hogy amikor itt volt személyesen, nem beszélgettem vele, de ez mostantól máshogy lesz. Végre élvezem az életet. Ha majd rendbejön a kezem, elkezdek sportolni, és részt venni a háztartásban. Eddig nem segítettem itthon, ezen szeretnék változtatni. Figyelek arra, hogy mindennap érjenek új ingerek. Már nem zárkózom be önmagamba, és sokkal jobb így. Az élet pedig reagál a változásra, az egyik jó hozza magával a következőt. Sokáig tartott, mire eljutottam idáig, de jobb későn, mint soha. Ma is egy új nap kezdődik, és én azon leszek, hogy kihozzam belőle a maximumot.

Kezd meggyógyulni a kezem. A lelkem is gyógyul. Nem engedek be negatív gondolatokat, egyszerűen csak jól érzem magam. Nem bújok maszkok mögé, felvállalom önmagam. A legnagyobb gyengeségem az érzékenység, de ebből előnyt is lehet kovácsolni. Fontos számomra az önismeret. Csakhogy eddig mindig a gyengeségeimre koncentráltam. Ideje lenne tudatosítanom az erősségeimet. Intelligens vagyok, őszinte és nyitott. Önbizalmat csak saját magamból meríthetek, nem támaszkodhatok mások visszajelzéseire. Az írásnál mégis fontos számomra, hogy tetszen az embereknek. Nem vagyok az a típus, aki az íróasztalfióknak ír. Úgy gondolom, hogy a harcom a depresszióval érdekes lehet. Ma már én uralom, nem hagyom, hogy elhatalmasodjon rajtam. Úgy volt, hogy másfajta kedélyjavítót fogok szedni. Ma már úgy gondolom, nem ezen múlik. Szeretném, ha pozitív kisugárzásom lenne, ehhez pedig jól kell éreznem magam a bőrömben. Bíznom kell magamban, a világban, az emberekben. Nem szabad megijedni a kihívásoktól, hiszen ezek hoznak sikerélményt. Törődöm magammal, törődöm a körülöttem lévő emberekkel, így az életem egyre jobb lesz.

31 éve láttam meg a napvilágot, és ez a kilencedik éve, hogy pszichés betegséggel küzdök. Időközben sok pszichológiai témájú könyvet olvastam, a kedvencem Feldmár és Csernus, de mindennél többet segítenek Oravecz Nóra írásai. Nagyon inspirálóak, és motiválóak. Fiatal kora ellenére rengeteget tud az életről. Szeretnék olyan lenni, mint ő. Én is régóta blogolok, csak mindig abbahagytam a megkezdett blogokat. Régi vágyam a regényírás is. Hogy miért érdemes engem olvasni? Mert őszinte vagyok, és rengeteg változást tervezek az életemben, amikről be is fogok számolni. Több öngyilkossági kísérlet után most nagy bennem az élniakarás. Tudom milyen, mikor minden kilátástalannak tűnik. De megtanultam, hogy soha nem vagyok egyedül. Itt a családom, a barátaim. Mindig van kire számítani. Éppen ezért többször nem próbálom eldobni magamtól az életet. Talpraállok, és megvalósítom az álmaim. Csodálatos szüleim vannak, szerető nővérem, és megbízható barátaim. Ma már örömmel kelek fel reggel, és keresem azokat a dolgokat, amelyek értelemmel és élvezettel töltik meg a napomat. Sikerült leszoknom az alkoholról, ami egy darabig életem megrontója volt. Ma már többre értékelem a józanságot és az éberséget. Jelenleg tüdőgyulladásom van, és fáj a bal kezem, de ez nem gátol meg abban, hogy jól érezzem magam. Fiatal vagyok, előttem az élet. Vár a munka, és majd idővel egy párkapcsolat is. Nem bánom, hogy a szüleimmel élek. Szeretem őket, és biztonságban vagyok. Mindenben segítenek a nővéremmel együtt. Szerencsés vagyok. Ez a legfontosabb az életben. Több fájdalmat nem okozok nekik. Jól vagyok, és jól leszek.

Zora az ajtóhoz pillantott. Egy egyenruhás rendőr álldogált ott. Legszívesebben felhívta volna Orsit, hogy elújságolja, mi történt, de tudta, hogy Orsi azonnal pánikba esne. Úgyhogy inkább folytatta a munkáját.

A levélről egy szó sem esett sem az újságokban, sem a tv-ben. Mi a franc van? Idegesen rágyújtott. Ezek a szemetek direkt nem beszélnek róla. Ha annak az újságírónőnek tényleg baja esne, vele lenne tele a sajtó. De most már biztos őrzik. Úgy döntött, nem kapkod. Nem veszítheti el a fejét.

Zoltán megkapott minden információt Dávidtól. Az volt a véleménye, hogy a hadnagy jól végzi a munkáját, de most profival van dolguk. Ő maga a TEK-től került az NBH-hoz, és sikeresnek számított. Most is bízott benne, hogy elkapják a gyilkost. Könnyen lehet, hogy a gyilkos tényleg megtámadja az újságírónőt, úgyhogy megbeszélte Dáviddal, hogy ők is a nő közelében lesznek.

Dávid most először dolgozott együtt az NBH-val, de szimpatikusnak találta Zoltánt. Nem éreztette vele, hogy amatőrnek tartaná. Megnyugtatta a gondolat, hogy ők is Zora mellett lesznek. Ha a gyilkos megtámadja, esélye sem lesz elmenekülni.

Orsi azon gondolkodott, mit vegyen fel este. Egy barátnőjével fog találkozni, aki Londonból jött haza látogatóba. Valami nagyvilági kellene. Nem akart szürke kisegér lenni Tamara mellett. Egy bordó miniruha mellett döntött. A sminkjén egy órát dolgozott, majd behullámosította a haját. Kész. Indulhat az este!

Az újságírónő túl nagy falat lenne. Úgy döntött, marad a jól bevált módszer mellett. Egy ismeretlen nő meggyilkolása is élvezettel fogja eltölteni. Már a gondolattól is jókedve lett. Fütyörészve kezdett öltözködni.

Zora a nap végén beült az autóba, bekapcsolta a rádiót, és hazaindult. Látta, hogy egy rendőrautó követi. Megcsörrent a telefonja. Dávid volt az.

• Zora, ma éjjel én és a kollégám is figyelni fogjuk a lakását. Ne ijedjen meg, ez ilyenkor rutineljárás.

Azért egy kicsit megijesztette Zorát. Hazaérve töltött magának egy pohár bort, és elhatározta, ír egy bakancslistát. Ennél jobb alkalma nem is lehetne. Sok mindent ki szeretett volna még próbálni, és még a családalapítás is előtte állt. Nem halhat meg most, így. Nem lehet, hogy ennyi volt. A sors nem szánhatott neki csak ennyit. Eltűnődött azon, hogy talán szabadságra kellene mennie, és elutazni azokra a helyekre, ahova mindig is el akart látogatni. Vonzotta India, Olaszország, Franciaország, Amerika… Eddig azért várt, mert remélte, hogy egyszer majd a párjával fog utazgatni. De most, a halállal szembenézve úgy döntött, nincs miért tovább várnia.

Dávid a helyszín felé tartva tehetetlennek érezte magát. Sorra halnak a nők, miközben ő egy helyben toporog. Odaérve kért egy szál cigit a kollégájától.

• Csak nem újra dohányzol? – csodálkozott a kolléga.

Az áldozat egy 32 éves nő volt. Ugyanaz az elkövető, ugyanaz a módszer. Furcsa volt, hogy most nem voltak ott a tévések, sem Zora. Dávid úgy döntött, majd reggel hívja fel Zorát, felesleges lenne az éjszaka közepén felzaklatnia.

Zora nem tudott aludni. Érezte, hogy a gyilkos újra támadni fog. Tudta, hogy ezúttal Dávid nem fog neki azonnal szólni.

Mi az, hogy a reggeli újságban egy szó sem esik róla? Bekapcsolta a tv-t. A tv-ben sem beszéltek róla. Ideje üzennem! – gondolta dühösen. Kesztyűt húzott, és egy újságból kivágta a keresett betűket, amiket aztán felragasztott egy fehér lapra. Az üzenet így szólt: Vigyázz ribanc, mert még te is pórul járhatsz! Megcímezte a borítékot Zorának.

Zora hétfőn reggel kapta meg a levelet. Rögtön felhívta Dávidot, aki negyed óra múlva már ott is volt a szerkesztőségben. Sejtette, hogy a levélen nem lesz ujjlenyomat.

• Mostantól rendőri védelem alatt áll. Mindig lesz maga mellett egy rendőr, aki vigyáz a testi épségére.
• Rendben, bár nem ijesztett meg igazán. Véletlenszerűen szokta kiválasztani az áldozatait, én nem illenék bele a képbe.
• Soha nem lehet tudni. Megvontuk tőle a nyilvánosságot, kiszámíthatatlanná válhat.

Zora ebben igazat adott Dávidnak. De nem engedte, hogy eluralkodjon rajta a pánik.

• Most ha megbocsát hadnagy, vár a munka.
• Én megvizsgáltatom a levelet.

Dávid azon kapta magát, hogy aggódik Zora miatt. Csak nehogy baja essen! Megkedvelte Zorát, és félt, hogy elveszíti. Őt is. Felesége és kislánya másfél éve hunyt el. Azóta senkihez sem került közel. De Zora különleges volt. Szép, intelligens, bátor, és tetszett Dávidnak, hogy olyan szenvedélyesen szereti a munkáját. Ezzel ő is így volt. Beért az irodába, ahol a főnöke már várta.

• Hadnagy, hadd mutassam be Tóth Zoltán urat az NBH-tól.
• Örvendek.
• Szintúgy.
• Együtt fognak dolgozni az ügyön. Kérem, osszon meg minden eddigi információt Zoltánnal, és folytassák a nyomozást.

Zora másnap későn ébredt, de nem bánta, hiszen csak annyi dolga volt, hogy elmenjen a szüleihez. A nővéréék már ott voltak. Beszélgettek, játszottak, majd ebéd után Zora ledőlt. Ha csak tehette, aludt egyet ebéd után. A telefon csörgésére ébredt.

• Üdv! Szabó Dávid hadnagy.
• Üdvözlöm hadnagy!
• Azért hívom, hogy megkérjem, ezentúl ne írjon a gyilkosságokról. Teljes hírzárlatot rendelek el.
• De megtudhatnám az okát?
• Majd elmondom.

Zorának azonnal kiment az álom a szeméből, és nem csak a kérés miatt. Ahogy meghallotta a hadnagy hangját, megdobbant a szíve. Nem lesz ez így jó. – gondolta, majd elindult a konyhába, hogy főzzön egy kávét.

Dávid kiadott egy sajtónyilatkozatot, melyben elrendelte a hírzárlatot. Nem lett volna muszáj felhívnia Zorát, de azon kapta magát, hogy hallani akarja a hangját. De nem volt ideje ezen gondolkodni. Arra számított, hogy a gyilkos újra lecsap. Estére az összes járőrt szolgálatba helyezte. Úgy érezte, ideje beszélnie a főnökével.

• Főnök, szükségem lenne erősítésre.
• Csak nem az NBH-ra gondolsz?
• De, tulajdonképpen igen.
• Oké, megnézem, mit tehetek az ügyben.

Hiába várta az esti híradót, egy szó sem esett róla. Sebaj, majd ha ma este kinyírok még egy ribancot, beszélni fognak rólam! Már most legenda vagyok! Az első sorozatgyilkos a városban! El is indult, hogy lecsapjon legújabb áldozatára. Egy kihalt utcát választott, feltette a kapucnit és a maszkot, és elbújt egy kuka mögé. Nem telt bele fél óra, cipőkopogást hallott. Kilesett. Egy jól öltözött fiatal nő közeledett. Tökéletes! – gondolta. Előugrott, elkapta a nőt, és egy kést szorított a nyakához. Maradj kussban, ha jót akarsz! – sziszegte, majd elkezdte vetkőztetni a nőt. Látszott, hogy a nő halálra van ijedve. Ez tetszett neki. Ahogy magáévá tette, arra gondolt, már nem sokáig fog élni. Miután elélvezett, elkezdte fojtogatni. A nő küzdött az életéért, de hiába. Imádta érezni, ahogy egyre jobban gyengül a pulzus. Amikor már nem volt pulzusa, elengedte. Diadalittas volt. A hazaúton vett egy üveg whisky-t, és egy szivart. Ma este ünneplek! Otthon töltött az italból, és meggyújtotta a szivart. Élvezettel pöfékelt. A reggeli lapok velem lesznek tele! – gondolta elégedetten.

A gyilkos egy 25 és 30 év közötti férfi. Valószínűleg sikeres, mert túlzott magabiztosság jellemzi. Élvezi, hogy ő irányít. Büszke arra, hogy sikerült átvernie a rendőrséget. Ez az elbizakodottság okozhatja a vesztét. Ha valami váratlan dolog történik, könnyen elveszti a fejét. Ez még a javunkra válhat.

• Köszönöm Adrienn.

Dávid nem hitte volna, hogy a gyilkos egy sikeres ember, eddig azt hitte, a társadalom alsó osztályaiból származik, és kiskori sérelmeit kompenzálja a gyilkosságokkal. Még jó, hogy felkérte a pszichológust. Úgy döntött, felhívja Zorát, és elmondja neki az újdonságokat.

Zorát meglepte, hogy Dávid felhívta. Ilyen segítőkész nyomozóval sem volt még dolga. Igaz, eddig sorozatgyilkos sem mászkált a városban. Gyorsan megírta az új cikket, majd hazaindult. Péntek volt, így az estét szokásosan Orsival tölti. Beülnek egy kávézóba, és egy-két pohár ital mellett beszélgetnek. Másnapra azt tervezte, meglátogatja a szüleit. Szombatonként szokott összegyűlni a család a szüleinél. Volt egy nővére, aki már férjhez ment, és két fiúgyermeket szült. Zora imádta az unokaöccseit. Otthon felhívta Orsit, hogy időpontot és helyszínt egyeztessenek, majd vett egy forró fürdőt. Élvezte a csendet, és közben akaratlanul is Dávidra gondolt. Milyen jóképű! Vajon van valakije? Mit szólna, ha meghívná egy kávéra? Zora tudta, hogy ez csak elmélet. Valahányszor ő kezdeményezett, ráfázott. Nem mintha nem szerette volna a kalandokat, de már többre vágyott. Kiszállt a kádból, belebújt a fürdőköpenyébe, majd leült a laptophoz, és a Youtube-on elindította a kedvenc zenéjét, miközben melegített magának egy mirelit pizzát. A csábító illatokra persze a kutyája is megjelent. Teleöntötte a kutya tálját táppal, majd ő is elkezdett enni. Közben azon gondolkodott, mit vegyen fel estére. Á, nem érdemes kiöltözni, úgysem fogunk pasizni. – gondolta, de tudta, soha nem lehet tudni. Egy egyszerű fekete ruha mellett döntött. Felfrissítette a sminkjét, és már indult is, hogy kiélvezze az estét.

A tv-ben róla beszéltek. Őt jellemezték, és meglepte, mennyire pontosan. Nem mintha megijedt volna, ez alapján sem kapják el soha. Feltűnt neki, hogy a megyei lapban mindig ugyanaz a nő ír a gyilkosságokról. Illés Zora. A cikkek mellett fénykép is volt Zoráról. Csinos bige! – gondolta. Talán üzenni kellene neki. Akkor aztán biztos csak vele foglalkozna a média. Kevésnek érezte a helyi tv adót. Persze már az országos hírekben is szerepelt, de ő még többet akart. A nyomozást egy bizonyos Szabó Dávid hadnagy vezette. Utánanézett a férfinak, és megtudta, hogy másfél éve a férfi felesége és kislánya elhunyt autóbalesetben. A férfi azóta a munkájának él. Az is lehet, hogy neki fog üzenni. Lehúzta a maradék vodkát, és mosollyal a száján aludt el.

Dávid este áthívta Tamást meccset nézni. De az agya nem tudott kikapcsolni. Csak a gyilkosra tudott gondolni. Vajon mikor csap le újra? Hogyan tudná megállítani? Tamás észrevette, hogy nem figyel a meccsre.

• Az ügyön gondolkozol?
• Nem hagyhatom, hogy egy gyilkos szabadon mászkáljon a városban. Ha az a mocsok élvezi a nyilvánosságot, akkor mostantól kezdve nem kapja meg.
• És ha attól még jobban felbőszül?
• Akkor hibát követ el.

Mikor Zora kiért a helyszínre, rögtön látta, hogy a hadnagy ideges.

• Jó estét! Az áldozat egy 23 éves nő. Szintén megerőszakolták, és megfojtották.
• Akkor most már elmondhatjuk, hogy sorozatgyilkosról van szó.
• Semmi nyom?
• Egyelőre semmi. De elkapom a rohadékot!

Zora magára hagyta a hadnagyot, és azon töprengett, hogyan segíthetne. A prevenciós cikk nem járt sikerrel. Mindig lesznek nők, akik egyedül közlekednek az éjszakában. Elindult a szerkesztőségbe, hogy megírja cikkét az újabb áldozatról és gyilkosáról.

Zora felbukkanása eszébe juttatta Dávidnak, hogy a gyilkos esetleg pontosan ezt szeretné: nyilvánosságot. Az is gyakori, hogy a sorozatgyilkosok a tett elkövetése után a tömegből figyelik az eseményeket. Azonnal a tévésekhez sietett, és elkérte az esetek után készült felvételeket.

Ez a kis kurva nagyon küzdött az életéért. Még meg is karmolta. Tudta, hogy a DNS-ét meg fogják találni a nő körmei alatt. Nem volt még büntetve, úgyhogy a DNS alapján egyelőre nem fognak a nyomára bukkanni, de óvatosabbnak kell lennie. Ilyen többször nem fordulhat elő.

Zora belépett a szerkesztőségbe, és meglepetésére az asztalán egy nagy csokor rózsa állt. Megnézte a kártyát. Az exe küldte. Az állt rajta: Sok szeretettel a múlt emlékére! Ölel: Gergő. Zora remélte, hogy nem arról van szó, hogy Gergő újra akarja kezdeni. Gergő jóképű volt, és intelligens, de mindig azt éreztette Zorával, hogy ő mindig mindent jobban tud. Még a cikkeibe is beleszólt. Zora egy idő után fojtogatónak érezte a kapcsolatot. Úgy érezte, nem tud kiteljesedni, nem lehet önmaga. Ő mondta ki, hogy legyen vége, amivel igencsak belegázolt Gergő önérzetébe. Ez idáig nem is hallatott magáról. Zora végül úgy döntött, nem aggódik feleslegesen. A rózsák szépek, és illik, hogy megköszönje. Írt egy sms-t, majd nekiállt dolgozni.

Dávid nagyon bosszús volt. Az áldozat körmei alatt megtalálták a gyilkos DNS-ét, de a DNS alapján sem találtak semmit. Ez így nem mehet tovább! Nézzük a tévések felvételeit! Órákig tartott, míg kielemezte a felvételeket, de a két helyszínen különböző összetételű volt a tömeg, nem talált egyezést. Szemtanú egyik esetnél sem volt. Egyelőre csak annyit tehet, hogy megerősíti a rendőri jelenlétet a városban, és éjszaka fokozottabban ellenőrzik a tereket. Dávidnak nem volt még dolga sorozatgyilkossal, eddig békés városnak számítottak. Úgy döntött, bevon egy pszichológust a nyomozásba, hogy készítse el a gyilkos profilját.